A japán naptárak gyakran tartalmaznak ünnepeket, eseményeket a napok és hónapok mellett.
Japán állítólag 604-ben készítette el első naptárát, amely Kínában kifejlesztett technikákon alapul, és a Koreai-félszigeten keresztül került szigeteire. A következő évszázadok során szezonális események és megemlékezések töltötték ki az év hagyományos rekordját. Az egykori holdnaptárban a hónapok újhold idején kezdődtek, míg a telihold a félúton volt. Mivel minden évben csak 354 nap volt, néha szükség volt egy interkaláris hónap hozzáadására.
Bár Japán 1873-ban elfogadta a szokásos Gergely-naptárat, korábbi naptárának számos aspektusa még ma is használatban van. Egyes fesztiválokat továbbra is a hagyományos dátumokhoz igazítanak, és a naptárnyomtatók az utóbbit is feltüntethetik kiadványaikban.
Japánban a következő munkaszüneti napok vannak:Újév napja,Nagykorúság napja,Nemzeti Alapítvány napja,A császár születésnapja,Tavaszi napéjegyenlőség,Showa nap,Alkotmány emléknap,Zöldítés napja,Gyermeknap,Tengernap,Hegyi nap,Az idős nap tisztelete,Őszi napéjegyenlőség,Sportnap,Kultúra napja,Munka Hálaadás napja.
(c) 2022 Japán konvertálása